|
|
2024.11.12.
2024. október 04-n a MÜTT Tisztújító Közgyűlést tartott. A tudományos társaság székhelye változatlan.
A MÜTT új vezetőség névsora és a MÜTT titkárság elérhetőségei:.
ELNŐKSÉG
Elnök: Prof. Dr. Cseh Károly
Főtitkár: Dr. Nagy Sarolta
Gazdasági referens: Dr. Nagy Károly
Örökös vezetőségi tagok: Dr. Grónai Éva, Dr. Nagy Imre
KAPCSOLAT:
Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Titkársága
1096 Budapest IX. Nagyvárad tér 2. III.em.301.
Postai cím 1461 Budapest Pf.2.
Telefon:36 (1) 476 1326; 36 (1) 476 1131
e-mail: mutt@nngyk.gov.hu
könyvelő: kis.gizi@gmail.com
TOVÁBBI VEZETŐSÉGI TISZTSÉGEK:
A MÜTT az országot hét régióra osztotta, melyek élén a régióvezetők állnak. A régiók kialakításának elsődleges célja a tagok közvetlen elérésének, a napi kapcsolattartás, a civil szervezetek számára kiírt pályázatok figyelésének, szponzorok felkutatásának megkönnyítése.
Régiók és régióvezetők:
Észak- Magyarországi Régió (Borsod-Abaúj-Zemplén; Nógrád vármegyék)
vezető: Dr. Fang Lilla
Észak- Alföldi Régió (Hajdú Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs–Szatmár-Bereg vármegyék)
vezető: Dr. Kolozsvári László Ph.D.
Dél Alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád vármegyék)
vezető: Dr. Pipicz László Ph.D.
Közép-Magyarországi Régió (Budapest, Pest vármegye)
vezető: Dr. Kővágó István
Dél-Dunántúli Régió (Baranya, Somogy, Tolna vármegyék)
vezető: Dr. Tibold Antal Ph.D.
Közép-Dunántúli Régió (Komárom-Esztergom, Fehér, Veszprém vármegyék)
vezető: Dr. Kovács Krisztián Ph.D.
Nyugat Dunántúli Régió (Győr-Moson- Sopron, Vas, Zala vármegyék)
vezető: Dr. Strényer Tünde
Egyéb tisztségek a vezetőségben:
Szervezési és pénzügyi felelős: Dr. Nagy Marcell
Tudományos koordinátor: Dr. Herédi Emese
Információs vezető: Dr. Nánási Anna
Felügyelő Bizottság: Dr. Nagy-László Nóra, Dr. Pánczél Tímea, Farkas Ildikó
|
|
2024.03.30.
Ötödik európai foglalkozás-orvostani szakvizsga
Tájékoztatás az European Union of Medical Specialists (UEMS) Foglalkozás-orvostani Tagozata által szervezett európai szakvizsgáról
Kedves Kollegák!
Az Európai Szakorvosok Uniójának Foglalkozás-egészségügyi Tagozata (UEMS-OMS) 2024. október 21-re hirdette meg ötödik európai foglalkozás-orvostani szakvizsgáját, mely ismét Brüsszelben kerül megrendezésre. Az angol nyelvű, írásbeli tesztvizsga célja, hogy egy olyan „kiválósági bizonyítvány” legyen, mely nemzetközi szinten igazolja, hogy a sikeres vizsgázó a szakmát magas szinten képes művelni. A vizsgára minden foglalkozás-orvostan/üzemorvostan szakvizsgával rendelkező, illetve ilyen szakképzésének utolsó évét teljesítő orvos jelentkezhet.
Az 1997-ben megalakított foglalkozás-orvostani tagozat 2013-ban alkotta meg a saját európai szakképzési minimumfeltételeit. Gondos előkészítés után a Tagozat 2020. elején rendezte meg az első ehhez kapcsolódó szakorvosi vizsgáját, melyet azóta már 26 kolléga teljesített Szlovéniától Portugáliáig. A sikeres vizsgázó a „with Certificate of the UEMS European Assessment in Occupational Medicine” megnevezéssel erősítheti szakmai névjegyét, mely különösen nemzetközi vállalatok szemében jelenthet előnyt.
További információ:
https://uems-occupationalmedicine.org/fifth-european-assessment-in-occupational-medicine-21-october-2024/
|
|
2023.08.16.
Kedves Kollegák!
Tájékoztatás az European Union of Medical Specialists (UEMS) Foglalkozás-orvostani Tagozata által szervezett európai szakvizsgáról
Negyedik európai foglalkozás-orvostani szakvizsga
Az Európai Szakorvosok Uniójának Foglalkozás-egészségügyi Tagozata (UEMS-OMS) 2023. október 23-ra hirdette meg negyedik európai foglalkozás-orvostani szakvizsgáját, mely ismét Brüsszelben kerül megrendezésre. Az angol nyelvű, írásbeli tesztvizsga célja, hogy egy olyan „kiválósági bizonyítvány” legyen, mely nemzetközi szinten igazolja, hogy a sikeres vizsgázó a szakmát magas szinten képes művelni.
Az 1997-ben megalakított foglalkozás-orvostani tagozat 2013-ban alkotta meg a saját európai szakképzési minimumfeltételeit. Gondos előkészítés után a Tagozat 2020. elején rendezte meg az első ehhez kapcsolódó szakorvosi vizsgáját, melyet azóta már 21 kolléga teljesített Szlovéniától Portugáliáig. A sikeres vizsgázó a „with Certificate of the UEMS European Assessment in Occupational Medicine” megnevezéssel erősítheti szakmai névjegyét.
További információ:
https://uems-occupationalmedicine.org/fourth-european-assessment-in-occupational-medicine-23-october-2023/
|
|
2022.11.30.
Tisztelt Kollegák!
A Magyar Orvosi Kamara foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó díjtétel ajánlása a következő linkre kattintva érhető el:
https://mok.hu/hirek/mokhirek/foglalkozas-egeszsegugyi-dijtetel-ajanlas-2022
|
|
2022.06.28.
Tájékoztatás az European Union of Medical Specialists (UEMS) Foglalkozás-orvostani Tagozata által szervezett európai szakvizsgáról
Harmadik európai foglalkozás-orvostani szakvizsga
Az Európai Szakorvosok Uniójának Foglalkozás-egészségügyi Tagozata (UEMS-OMS) 2022. október 24-re hirdette meg harmadik európai foglalkozás-orvostani szakvizsgáját, mely ismét Brüsszelben kerül megrendezésre. Az angol nyelvű, írásbeli tesztvizsga célja, hogy egy olyan „kiválósági bizonyítvány” legyen, mely nemzetközi szinten igazolja, hogy a sikeres vizsgázó a szakmát magas szinten képes művelni.
Az 1997-ben megalakított foglalkozás-orvostani tagozat 2013-ban alkotta meg a saját európai szakképzési minimumfeltételeit. Gondos előkészítés után a Tagozat 2020. elején rendezte meg az első ehhez kapcsolódó szakorvosi vizsgáját, melyet azóta már 14 kolléga teljesített Szlovéniától Portugáliáig. A sikeres vizsgázó a „with Certificate of the UEMS European Assessment in Occupational Medicine” megnevezéssel erősítheti szakmai névjegyét.
További információ:
https://uems-occupationalmedicine.org/third-european-assessment-in-occupational-medicine-24-october-2022
|
|
2021.08.09.
Tisztelt Tagtársak!
Felhívom szíves figyelmeteket az alábbi Kormány rendeletre, amelyből kiemeltem a legfontosabb tudnivalókat foglalkozás-egészségügyi szempontból.
449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet „a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről” előírásait kötelező betartani, mérlegelési lehetőség nincs.
- Veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt az egészségügyi szolgáltató nem hozhat létre egészségügyi jogviszonyt(sem állami, sem magán), aki a SARS- CoV-2 koronavírus elleni védőoltást nem vette fel.
- A kötelezettség alól mentesül, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény alátámasztja.
- Az orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a háziorvosának, kezelőorvosának - aki a dolgozó valamennyi betegségét ismeri, kiegészítő szakvizsgálatokat indikálhat, stb. - javaslata alapján a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa adja ki.
- Aki nem veszi fel az oltást annak a munkajogviszonya azonnal megszűnik, felmentési idő, végkielégítés nem jár neki.
- A rendeletben foglaltak végrehajtását a hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv hatósági jogkörében ellenőrzi, amelynek keretében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
A rendeletből idézett joghelyek milyen feladatot írnak elő a foglalkozás-egészségügyi orvosnak?
Ha egy dolgozó jelentkezik, hogy betegsége miatt nem veszi fel az oltást, semmilyen leletet nem lehet tőle elfogadni, csak kizárólag a háziorvosának javaslatát. A javaslat alapján kell szakvéleményt írni a munkáltatónak, hegy egészségi szempontból oltható-e vagy sem a dolgozó.
Dr. Grónai Éva
főtitkár
|
|
2021.06.16.
Tisztelt Tagtársak!
Társaságunk postai címe megváltozott.
Új címünk: 1461 Budapest, Pf. 2
|
|
2021.02.28.
Tisztelt Tagtársak!
Szíves tájékoztatásukra az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Hírlevele az alábbiakban megtekinthető.
a MÜTT Elnöksége
• hírlevél letöltése
|
|
2021.02.28.
Tisztelt Tagtársak!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 13/1992-es NM rendeletet az alábbiakban módosult.
Az emberi erőforrások minisztere 8/2021. (II. 19.) EMMI rendelete a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról
3. § Az R. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek:]
„a) az 1. alkalmassági csoportba tartozó személy esetén
aa) a vizsgált személy választott háziorvosa,
ab) a vizsgált személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti háziorvos,
ac) a munkavállalót foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó munkáltató részére foglalkozás-egészségügyi
alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató orvosa, vagy
ad) a nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy esetén a lakóhelye szerint területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa;
|
|
2021.02.28.
Tisztelt Tagtársak!
Kérjük, hogy az alábbi szakfolyóirat megjelenésére hívják fel a foglalkozás-egészségügyi ápolók figyelmét.
European Journal of Occupational Health Nursing - EJOHN
Örömmel tudatjuk, hogy elindult a foglalkozás-egészségügyi ápolók európai szakfolyóirata (European Journal of Occupational Health Nursing - EJOHN), mely szabadon olvasható a https://www.ejohn.eu címen.
Az első szám tartalmából:
foglalkozás-egészségügyi szakasszisztensek teljesítmény céljai, munkaképességi ismeretei, kompetencia képzése, gyermekápolók életminősége, zaklatás ápolónak tanulók között, bevándorlók munkakörülményei.
a MÜTT Elnöksége
|
|
2021.02.15.
TÁJÉKOZTATÓ a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosításáról
A 2020/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének kiegészítését a COVID-19 megbetegedést okozó új biológiai kóroki tényező (SARS-CoV-2) besorolása és jegyzékbe való felvétele indokolta. A 2020. június 3-i 2020/739 bizottsági irányelv alapján – majd az ezt harmonizáló 61/1999. (XII.1.) rendeletben - a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus (SARS-CoV-2) a 3-s csoportba került besorolásra.
Felhívjuk szíves figyelmüket a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet7.§ d.) pontjára, amely előírja, hogy „a külön jogszabály szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot kell végezni.
Segítségül összeállítottunk egy rövid kérdőívet, amellyel (az előzetes WHO kérdőívhez hasonlóan) a soron kívüli vizsgálatot el lehet végezni.
Prof. Dr. Cseh Károly
elnök
Dr. Grónai Éva
főtitkár
Dr. Nagy Imre
elnöki referens
• tájékoztató és kérdőív
|
|
2020.10.07.
Kedves Tagtársaink!
Reméljük, minden kollegánk egészségileg jól érzi magát.
Mivel a koronavírus járvány következtében a 2020. évi tudományos kongresszust el kellett halasztani, valamint hogy Önök rendelkezzenek a legfrissebb foglalkozás-egészségügyi információkkal, ezért az alábbi felületen közzétesszük a
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2019. évi tevékenysége Magyarországon
valamint
A 2019. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése
című jelentéseket.
Egyben kérjük, ha a COVID-dal kapcsolatban munkahelyükön az alábbi Excel táblázatban szereplő kérdésekre ha van válaszuk, írják meg, hogy azt továbbíthassuk a European Union of Medical Specialists (UEMS) felé.
Táblázat letöltése
Üdvözlettel:
Prof. Dr. Cseh Károly
elnök
Dr. Grónai Éva
főtitkár
Dr. Nagy Imre
gazdasági referens
|
|
2020.08.13.
Szomorú kötelességünknek teszünk eleget akkor, amikor megrendülten tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy
Dr. Berki László főorvos
a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság vezetőségi tagja, Baranya megye üzemi- és foglalkozás-egészségügyi szakfelügyelő szakfőorvosa, az Üzemegészségügyi Szakmai Kollégium tagja elhunyt.
Életével és kiemelkedő munkásságával szakterülete kialakításban majd foglalkozás-egészségüggyé történő átalakításában országos szinten jelentős, maradandó értékű munkát végzett, beírta nevét az üzem- és foglalkozás-egészségügy hazai történetébe.
Munkásságáért számos szakmai elismerésben részesült, közülük kiemelendő a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság által adományozott Tóth Imre emlékérem.
Temetésére a Pécsi Köztemető kápolnájában 2020. augusztus17.-én, 14.30-kor kerül sor.
A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Elnöksége és Vezetősége
|
|
2020.02.04.
A MÜTT XXXIX. Tudományos Kongresszusa
Tájékoztatás a Magyar Üzememegészségügyi Tudományos Társaság XXXIX. Kongresszusáról és az elhangzott előadásokról
összeállították: prof. dr Cseh Károly, dr Nagy Imre, dr Grónai Éva, a Magyar Üzememegészségügyi Tudományos Társaság Elnöksége
A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (továbbiakban MÜTT) XXXIX. Kongresszusa 2019. október 10-12. között Egerszalókon a Hotel Salirisben került megrendezésre.
A kongresszus fővédnöke dr. Müller Cecília országos tiszti főorvos volt.
A kongresszus fő témaköre „A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések megelőzése” t. A fő témakör jelentőségét megerősítették a kongresszuson elhangzott előadások.
Közismert, hogy az aktív dolgozók 30-40 %-ában fejlődik ki élete folyamán valamilyen daganatos megbetegedés. A daganatos megbetegedések többségét kémiai, kisebb részét fizikai (ionizáló sugárzás, elektromágneses sugárzás), biológiai (vírusok) kóroki tényezők a felelősek.
A rákos megbetegedések kialakulásában a nem megfelelő táplálkozás, a dohányzás, az, alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód is jelentős szerepet játszik.
A kémiai kóroki tényezők okozta első foglalkozási daganatos megbetegedést 1775-ben egy Pott nevű angol orvos írta le. A kéményseprők gyakori herezacskó rákját foglalkozásukból eredő korom expozícióhoz kötötte. Pott leírta azt is, hogy a kéményseprők rákjának gyakorisága függ a rákkeltő expozíciós dózisától és a rákkeltővel történt első expozíciótól eltelt idő hosszától. A koromban csak sokkal később (az 1930-as években) azonosítottak több policiklusos aromás szénhidrogént (PAH-t), amelyek aktív munkahelyi karcinogén anyagok lehetnek.
A kémiai karcinogének közé később bekerült az anilin (anilinnel dolgozó gyári munkások hólyagrákja), a halászok ajakrákja a kátrányozott fonaltól, a borászok talpbőr- és primer májrákja az arzén tartalmú növényvédő szerektől, valamint az azbesztmunkások mezoteliomája és a szokásosnál gyakoribb tüdőrákja. A karcinogén anyagok listája folyamatosan bővül.
A fizikai kóroki tényezők közül az ionizáló sugárzás okozta bőrrákot 1902-ben írták le először. Az 1900-as évek közepén a radiológusok leukémiájáról számolnak be az irodalomban.
Az ércbányászoknál az 1878-as évben állapították meg, hogy bronchus-karcinómát okozhat a bányák levegőjében lévő radon és bomlástermékei, valamint a belégzett radioaktív ércpor.
Napjainkban a volt uránbányászok körében hasonló tüdődaganatos betegségeket diagnosztizálnak.
2018-tól az elektromágneses sugárzás leukémiát okozó hatását ismerte el a tudomány.
A biológiai kóroki tényezők okozta foglalkozási daganatos megbetegedések közül kiemelendő - elsősorban az egészségügyben – a hepatitis B és a hepatitis C okozta májrák. Míg a hepatitis B megelőzésére hatékony védőoltással rendelkezünk, addig a hepatitis C ellen nem, ezért van óriási jelentősége a jelenleg folyó hepatitis C szűrővizsgálatoknak, amely során kiemelésre kerülnek a fertőzött munkavállalók és a hepatológiai centrumokban hatékony gyógykezelésben részesülhetnek.
A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések elvi gyakorisága jól ismert, de ezek felismerésére meglehetősen ritkán kerül sor.
2018-ban összesen 12 foglalkozási eredetű (ionizáló sugárzás által okozott, illetve azbesztpor belégzését követő) rosszindulatú daganatos megbetegedést regisztráltunk (a bejelentett foglalkozási megbetegedések 7%-a), 20%-kal többet, mint az előző évben (2017-ben 10 fő).
Az esetek kivétel nélkül 60 évnél idősebb munkavállalókat érintettek, a férfiak aránya a megbetegedettek között 100%. A legtöbb megbetegedés Baranya megyében fordult elő (11 eset). A megbetegedések közül kettő halálos kimenetellel végződött. A halálos esetek közül 1 fő munkavállaló bányászati tevékenységet végzett, aki 1968-1971 között földalatti csillés és segédvájár munkakörben dolgozott ércbányászati vállalat bányaüzemeiben.
Egy esetben egy 68 éves férfi eternit csőhálózat fonalas építését és javítási karbantartási feladatok ellátását végezte, amelynek során azbeszt tartalmú csöveket vágott és kötött össze. Azbeszt expozícióval járó munkája kissejtes karcinómát okozott a tüdejében.
A MÜTT XXXIX. kongresszusán több mint negyven előadás hangzott el. Külön interaktív kerekasztal keretében került megvitatásra a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések etiológiájával, a rákkeltő iparágak, a daganatos megbetegedések prevenciójával, kivizsgálásával, szakértői szakvéleményezésével kapcsolatban.
A kongresszuson hagyományainknak megfelelően egy kivalló szakmai múlttal rendelkező kollega kitüntetésben részesült. 2019-ban a vezetőség úgy döntött, hogy Tóth Imre érem kitüntetetésben Dr. Verrasztó Ágnes Heves megye korábbi szakfelügyelő főorvosa részesüljön.
A főorvosnő több mint egy évtizeden át volt a foglalkozás-egészségügyi orvosok szakmai vezetője a megyében. Több szakvizsgával, tudományos és napi gyakorlati ismeretekkel rendelkező kollega.
Az alábbiakban közreadjuk a kongresszuson elhangzott előadások rövid kivonatát, amelyek magas szakmai színvonalúak voltak és a kongresszus valamennyi résztvevője új ismereteket szerezhetett belőlük.
|
|
2019.03.14.
Úti beszámoló az UEMS Foglalkozás-egészségügyi tagozatának 2018 első féléves találkozójáról
• beszámoló letöltése
|
|
2019.03.12.
Tisztelt Társasági Tagok!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Társaság e-mail címe egyéb okok miatt megváltozott
Új e-mail címünk: mutt@nnk.gov.hu
Köszönjük szíves megértésüket!
|
|
2019.03.14.
Tájékoztatás a Magyar Üzememegészségügyi Tudományos Társaság XXXVIII. Kongresszusáról és az elhangzott előadásokról
Összeállították: Prof. Dr. Cseh Károly, Dr. Nagy Imre, Dr. Grónai Éva
a Magyar Üzememegészségügyi Tudományos Társaság Elnöksége
A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (továbbiakban MÜTT) XXXVIII. Kongresszusa 2018. október 4-6. között Herceghalmon a Hotel Abacusban került megrendezésre.
A kongresszus fővédnöke dr. Kovács Attila országos tiszti főorvos, védnöke Erdősi László Herceghalom város polgármestere volt.
A kongresszus fő témaköre „A foglalkozási megbetegedések megelőzése” volt. A fő témakör jelentőségét megerősítették a kongresszuson elhangzott előadások. Valamennyi résztvevő előtt ismert, hogy a foglalkozás-orvostan egyik legfontosabb fejezete a preventív medicinának, feladata multidiszciplináris és szorosan a munka világához kötődik. Tevékenységének középpontjában a dolgozó ember egészsége, egészségének megőrzése, fejlesztése áll. A diszciplina célja, hogy a munkavállalók egészségesen töltsék munkás éveiket, egészségesen érjék meg az öregségi nyugdíjkort, munkás éveik alatt se foglalkozási, se foglalkozással összefüggő megbetegedés ne alakuljon ki náluk.
A foglalkozási betegségek identifikálása hosszú múltra tekint vissza, valójában több ezer évre. Időszámításunk előtt 400 évvel a munkakörnyezet hatását a munkavállalók egészségére ismerték, Hippokratész felhívta a figyelmet a bányászok körében előfordult ólommérgezésre. Idősebb Plinius, római tudós azonosította az egészségügyi kockázatokat cink és kén expozícióban dolgozóknál. Ő készített először állati hólyagból arcmaszkot, hogy az megvédje a munkavállalókat a por és az ólom füstjétől. A görög orvos Galenus pontosan leírta az ólommérgezés a patológiáját, felismerte milyen veszélyes munkahelyi expozíciót jelent a réz s a savas ködök bányászok körében.
1556-ban a német tudós Agricola jelentős eredményeket ért el a tudományágban, a De Re Metallica című könyvében elsősorban a bányászok körében előforduló foglalkozási betegségeket, mint például a szilikózist és azok megelőzését írta le. A könyv javaslatokat tartalmaz a bánya szellőztetésére.
1700-as években működött Olaszországban Bernadino Ramazzini, akit a foglalkozás-egészségügyi orvostudomány atyjának neveznek világszerte. Az első átfogó foglalkozás-egészségügyi könyve a De Morbis Artificum Diatriba. A könyv tartalmazza az akkor ismert foglalkozási megbetegedések pontos leírását. Ramazzini munkássága óriási hatással volt a foglalkozás-orvostan fejlődésére, ő írta le először, hogy a foglalkozási megbetegedések okát nem a kórházakban, hanem a munkahelyi környezetben kell keresni.
A középkorból meg kell még említeni Percival Potts nevét, aki először írt le foglalkozási eredetű daganatos megbetegedést, kéményseprők körében. Megállapította, hogy a korom expozíció és a kéményseprők felső légúti és scrotum daganata között összefüggés van. Ez volt az első hivatalos megállapítás, hogy kapcsolat van a munkahelyi környezet és a rák kialakulása között. A tudományos megállapítások hatására a brit parlament külön kéményseprő törvényt alkotott meg.
Ulrich Ellenborg kiadott egy brosúrát, az arany bányászok körében előforduló foglalkozási betegségekről és a sérülésekről. Ő is leírta a szén-monoxid, higany, ólom és salétromsav mérgezés tüneteit. 1898–ban jelent meg az első közlemény az azbeszt káros hatásáról.
A magyarországi foglalkozási megbetegedések kutatói közül meg kell említeni a besztercebányai bánya-üzemorvos nevét, Dr. Tóth Imrét, aki az Ancylostoma Duodenale által okozott anémia felszámolásában igen jelentős eredményeket ért el.
A MÜTT nevével 2008-ban emlékérmet alapított.
A hazai foglalkozás-egészségügynek nemzetközi tekintélyt szerzett Teleky Ludwig, aki 1896-ban kapta meg orvosi oklevelét a bécsi egyetem orvosi karán. Tanulmányai befejezése után munka- és ipar-egészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Munkásságával iskolát alapított, tanítványai közül kerültek ki Németország legkiválóbb ipar egészségügyi szakemberei. Szakfolyóiratot alapított, amelyben ő és munkatársai közölték kutatásaik eredményét. Ő maga leginkább a benzol- és ólommérgezések fajtáival foglalkozott.
Dr. Pacséri Imre az 1930-as években vezette be, elsősorban ólom expozícióban dolgozóknál a foglalkozási megbetegedések megelőzésére a munkaköri orvosi alkalmassági (szűrő) vizsgálatokat. Üzemorvos, ipar egészségügyi szakértő, az orvostudományok kandidátusa, Rockefeller-ösztöndíjas volt a Harvard Egyetemen. 1934-ben megszervezte az Országos Ólomvizsgáló Állomást. Az ólommérgezések, az aromás nitro- és amino-vegyületek okozta egészségügyi károsodások, foglalkozási eredetű rákbetegségek, általában a foglalkozási megbetegedések szakértője volt.
Prof. dr. Tímár Miklós a világon elsőként vezette be a biológiai monitor vizsgálatokat illetve a szilikózis diagnosztizálásában szerzett maradandó eredményeket. Tímár professzor úr 1949-1980-ig az Országos Munkaegészségügyi Intézet igazgatója volt.
A foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny vagy idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
A foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos jogalkotásában Dr. Béleczki Lajos főorvos úr munkássága meghatározó volt.
A MÜTT XXXVIII. kongresszusán több mint negyven előadás hangzott el. Külön interaktív kerekasztal keretében került megvitatásra a foglalkozási megbetegedések bejelentésével, kivizsgálásával, szakértői véleményezésével, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (korábban TB) hatósági eljárásával és a rendszer minőségi követelményeivel kapcsolatban.
A kongresszuson hagyományainknak megfelelően egy kivalló szakmai múlttal rendelkező kollega kitüntetésben részesült. 2018-ban a vezetőség úgy döntött, hogy Tóth Imre érem kitüntetetésben Dr. Fárbás Judit Somogy megye korábbi szakfelügyelő főorvosa részesüljön.
A főorvosnő több mint egy évtizeden át volt a foglalkozás-egészségügyi orvosok szakmai vezetője a megyében. Több szakvizsgával, tudományos és napi gyakorlati ismeretekkel rendelkező kollega.
Foglalkozás-egészségügyi (üzemorvosi) hitvallásból idézünk:
„Nagyon fontos, hogy az üzemorvosok, munkavédelmi szakemberek, a szakszervezeti vezetők olyan képzést kapjanak, hogy együttesen tehessenek meg mindent a munkakörülmények javításáért, a dolgozók egészségének védelméért, a foglalkozási megbetegedések megelőzéséért, a jogszabályok megfelelő értelmezéséért.
Nagyon nagy szerepet játszik ebben a dolgozók egészségi állapotának felmérése, nyomon követése, az egészségi állapotuk változásának és a munkahelyek, munkakörülmények ismerete. A dolgozók egészségi állapotában bekövetkező változást időben fel kell ismerni, hogy az hatékonyan orvoslásra kerüljön, a szükséges rehabilitáció időben megtörténjen.”
Az alábbiakban közreadjuk a kongresszuson elhangzott előadások rövid kivonatát, amelyek magas szakmai színvonalúak voltak és a kongresszus valamennyi résztvevője új ismereteket szerezhetett belőlük.
• kivonatok letöltése
|
|
2019.02.22.
Úti beszámoló az UEMS Foglalkozás-egészségügyi tagozatának 2018 őszi találkozójáról
• beszámoló letöltése
|
|
2017.07.06.
A MÜTT alapszabálya
Letölthető a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Alapszabálya
(a 2013. évi V. törvényben (Ptk.) foglaltak figyelembevételével egységes szerkezetben)
érvényes 2017. március 1-tól
• az Alapszabály letöltése
|
|
2017.03.10.
A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság 2017. március 1-jén tartott Közgyűlésén a jelen lévők egyhangúlag megszavazták az alábbi állásfoglalást:
• állásfoglalás letöltése
|
|
2015.06.10.
Dr. Béleczki Lajos (1930-2015)
|
"A szerénység nem minden, jónak is kell lenni!
Senkit sem bántani, mindenkit szeretni.
Könnyeid ne szégyelljed, sírjál, ha úgy érzed!
Mosolyt ossz, simogass!
Segíts ott, hol szükség van!
Bántó tett utadat ne kísérje, jóságod lebegjen mindenki szívében!
Tudd nem éltél hiába, ha szeretet morzsát tettél bárki asztalára!?
|
• Dr. Béleczki Lajos életrajza
|
|
2014.09.08.
A MÜTT belépési nyilatkozata letölthetõ a MÜTT információk oldalon
|
|
|
|
|
|
|