2020.02.04.

Felhívás a MÜTT XL. Tudományos Kongresszusára

A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (MÜTT) 2020. évi tudományos kongresszusát a Közgyűlés határozata szerint 2020. október 1-3 között Sárváron, a Spirit Hotel Thermal Spa-ban rendezi meg.

Fő témakör:

"25 éves a foglalkozás-egészségügy, múlt, jelen, jövő"


2020.02.04.

A MÜTT XXXIX. Tudományos Kongresszusa
Tájékoztatás a Magyar Üzememegészségügyi Tudományos Társaság XXXIX. Kongresszusáról és az elhangzott előadásokról

összeállították: prof. dr Cseh Károly, dr Nagy Imre, dr Grónai Éva, a Magyar Üzememegészségügyi Tudományos Társaság Elnöksége

A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (továbbiakban MÜTT) XXXIX. Kongresszusa 2019. október 10-12. között Egerszalókon a Hotel Salirisben került megrendezésre.
A kongresszus fővédnöke dr. Müller Cecília országos tiszti főorvos volt.

A kongresszus fő témaköre „A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések megelőzése” t. A fő témakör jelentőségét megerősítették a kongresszuson elhangzott előadások.

Közismert, hogy az aktív dolgozók 30-40 %-ában fejlődik ki élete folyamán valamilyen daganatos megbetegedés. A daganatos megbetegedések többségét kémiai, kisebb részét fizikai (ionizáló sugárzás, elektromágneses sugárzás), biológiai (vírusok) kóroki tényezők a felelősek.
A rákos megbetegedések kialakulásában a nem megfelelő táplálkozás, a dohányzás, az, alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód is jelentős szerepet játszik.
A kémiai kóroki tényezők okozta első foglalkozási daganatos megbetegedést 1775-ben egy Pott nevű angol orvos írta le. A kéményseprők gyakori herezacskó rákját foglalkozásukból eredő korom expozícióhoz kötötte. Pott leírta azt is, hogy a kéményseprők rákjának gyakorisága függ a rákkeltő expozíciós dózisától és a rákkeltővel történt első expozíciótól eltelt idő hosszától. A koromban csak sokkal később (az 1930-as években) azonosítottak több policiklusos aromás szénhidrogént (PAH-t), amelyek aktív munkahelyi karcinogén anyagok lehetnek.
A kémiai karcinogének közé később bekerült az anilin (anilinnel dolgozó gyári munkások hólyagrákja), a halászok ajakrákja a kátrányozott fonaltól, a borászok talpbőr- és primer májrákja az arzén tartalmú növényvédő szerektől, valamint az azbesztmunkások mezoteliomája és a szokásosnál gyakoribb tüdőrákja. A karcinogén anyagok listája folyamatosan bővül.
A fizikai kóroki tényezők közül az ionizáló sugárzás okozta bőrrákot 1902-ben írták le először. Az 1900-as évek közepén a radiológusok leukémiájáról számolnak be az irodalomban.
Az ércbányászoknál az 1878-as évben állapították meg, hogy bronchus-karcinómát okozhat a bányák levegőjében lévő radon és bomlástermékei, valamint a belégzett radioaktív ércpor.
Napjainkban a volt uránbányászok körében hasonló tüdődaganatos betegségeket diagnosztizálnak.
2018-tól az elektromágneses sugárzás leukémiát okozó hatását ismerte el a tudomány.
A biológiai kóroki tényezők okozta foglalkozási daganatos megbetegedések közül kiemelendő - elsősorban az egészségügyben – a hepatitis B és a hepatitis C okozta májrák. Míg a hepatitis B megelőzésére hatékony védőoltással rendelkezünk, addig a hepatitis C ellen nem, ezért van óriási jelentősége a jelenleg folyó hepatitis C szűrővizsgálatoknak, amely során kiemelésre kerülnek a fertőzött munkavállalók és a hepatológiai centrumokban hatékony gyógykezelésben részesülhetnek.
A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések elvi gyakorisága jól ismert, de ezek felismerésére meglehetősen ritkán kerül sor.
2018-ban összesen 12 foglalkozási eredetű (ionizáló sugárzás által okozott, illetve azbesztpor belégzését követő) rosszindulatú daganatos megbetegedést regisztráltunk (a bejelentett foglalkozási megbetegedések 7%-a), 20%-kal többet, mint az előző évben (2017-ben 10 fő).
Az esetek kivétel nélkül 60 évnél idősebb munkavállalókat érintettek, a férfiak aránya a megbetegedettek között 100%. A legtöbb megbetegedés Baranya megyében fordult elő (11 eset). A megbetegedések közül kettő halálos kimenetellel végződött. A halálos esetek közül 1 fő munkavállaló bányászati tevékenységet végzett, aki 1968-1971 között földalatti csillés és segédvájár munkakörben dolgozott ércbányászati vállalat bányaüzemeiben.
Egy esetben egy 68 éves férfi eternit csőhálózat fonalas építését és javítási karbantartási feladatok ellátását végezte, amelynek során azbeszt tartalmú csöveket vágott és kötött össze. Azbeszt expozícióval járó munkája kissejtes karcinómát okozott a tüdejében.

A MÜTT XXXIX. kongresszusán több mint negyven előadás hangzott el. Külön interaktív kerekasztal keretében került megvitatásra a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések etiológiájával, a rákkeltő iparágak, a daganatos megbetegedések prevenciójával, kivizsgálásával, szakértői szakvéleményezésével kapcsolatban.

A kongresszuson hagyományainknak megfelelően egy kivalló szakmai múlttal rendelkező kollega kitüntetésben részesült. 2019-ban a vezetőség úgy döntött, hogy Tóth Imre érem kitüntetetésben Dr. Verrasztó Ágnes Heves megye korábbi szakfelügyelő főorvosa részesüljön.

A főorvosnő több mint egy évtizeden át volt a foglalkozás-egészségügyi orvosok szakmai vezetője a megyében. Több szakvizsgával, tudományos és napi gyakorlati ismeretekkel rendelkező kollega.

Az alábbiakban közreadjuk a kongresszuson elhangzott előadások rövid kivonatát, amelyek magas szakmai színvonalúak voltak és a kongresszus valamennyi résztvevője új ismereteket szerezhetett belőlük.


2019.03.14.

Úti beszámoló az UEMS Foglalkozás-egészségügyi tagozatának 2018 első féléves találkozójáról

beszámoló letöltése


2019.03.12.

Tisztelt Társasági Tagok!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Társaság e-mail címe egyéb okok miatt megváltozott

Új e-mail címünk: mutt@nnk.gov.hu

Köszönjük szíves megértésüket!


2019.03.14.

Tájékoztatás a Magyar Üzememegészségügyi Tudományos Társaság XXXVIII. Kongresszusáról és az elhangzott előadásokról

Összeállították: Prof. Dr. Cseh Károly, Dr. Nagy Imre, Dr. Grónai Éva
a Magyar Üzememegészségügyi Tudományos Társaság Elnöksége


A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (továbbiakban MÜTT) XXXVIII. Kongresszusa 2018. október 4-6. között Herceghalmon a Hotel Abacusban került megrendezésre.

A kongresszus fővédnöke dr. Kovács Attila országos tiszti főorvos, védnöke Erdősi László Herceghalom város polgármestere volt.

A kongresszus fő témaköre „A foglalkozási megbetegedések megelőzése” volt. A fő témakör jelentőségét megerősítették a kongresszuson elhangzott előadások. Valamennyi résztvevő előtt ismert, hogy a foglalkozás-orvostan egyik legfontosabb fejezete a preventív medicinának, feladata multidiszciplináris és szorosan a munka világához kötődik. Tevékenységének középpontjában a dolgozó ember egészsége, egészségének megőrzése, fejlesztése áll. A diszciplina célja, hogy a munkavállalók egészségesen töltsék munkás éveiket, egészségesen érjék meg az öregségi nyugdíjkort, munkás éveik alatt se foglalkozási, se foglalkozással összefüggő megbetegedés ne alakuljon ki náluk.

A foglalkozási betegségek identifikálása hosszú múltra tekint vissza, valójában több ezer évre. Időszámításunk előtt 400 évvel a munkakörnyezet hatását a munkavállalók egészségére ismerték, Hippokratész felhívta a figyelmet a bányászok körében előfordult ólommérgezésre. Idősebb Plinius, római tudós azonosította az egészségügyi kockázatokat cink és kén expozícióban dolgozóknál. Ő készített először állati hólyagból arcmaszkot, hogy az megvédje a munkavállalókat a por és az ólom füstjétől. A görög orvos Galenus pontosan leírta az ólommérgezés a patológiáját, felismerte milyen veszélyes munkahelyi expozíciót jelent a réz s a savas ködök bányászok körében.

1556-ban a német tudós Agricola jelentős eredményeket ért el a tudományágban, a De Re Metallica című könyvében elsősorban a bányászok körében előforduló foglalkozási betegségeket, mint például a szilikózist és azok megelőzését írta le. A könyv javaslatokat tartalmaz a bánya szellőztetésére.

1700-as években működött Olaszországban Bernadino Ramazzini, akit a foglalkozás-egészségügyi orvostudomány atyjának neveznek világszerte. Az első átfogó foglalkozás-egészségügyi könyve a De Morbis Artificum Diatriba. A könyv tartalmazza az akkor ismert foglalkozási megbetegedések pontos leírását. Ramazzini munkássága óriási hatással volt a foglalkozás-orvostan fejlődésére, ő írta le először, hogy a foglalkozási megbetegedések okát nem a kórházakban, hanem a munkahelyi környezetben kell keresni.

A középkorból meg kell még említeni Percival Potts nevét, aki először írt le foglalkozási eredetű daganatos megbetegedést, kéményseprők körében. Megállapította, hogy a korom expozíció és a kéményseprők felső légúti és scrotum daganata között összefüggés van. Ez volt az első hivatalos megállapítás, hogy kapcsolat van a munkahelyi környezet és a rák kialakulása között. A tudományos megállapítások hatására a brit parlament külön kéményseprő törvényt alkotott meg.

Ulrich Ellenborg kiadott egy brosúrát, az arany bányászok körében előforduló foglalkozási betegségekről és a sérülésekről. Ő is leírta a szén-monoxid, higany, ólom és salétromsav mérgezés tüneteit. 1898–ban jelent meg az első közlemény az azbeszt káros hatásáról.

A magyarországi foglalkozási megbetegedések kutatói közül meg kell említeni a besztercebányai bánya-üzemorvos nevét, Dr. Tóth Imrét, aki az Ancylostoma Duodenale által okozott anémia felszámolásában igen jelentős eredményeket ért el.

A MÜTT nevével 2008-ban emlékérmet alapított.

A hazai foglalkozás-egészségügynek nemzetközi tekintélyt szerzett Teleky Ludwig, aki 1896-ban kapta meg orvosi oklevelét a bécsi egyetem orvosi karán. Tanulmányai befejezése után munka- és ipar-egészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Munkásságával iskolát alapított, tanítványai közül kerültek ki Németország legkiválóbb ipar egészségügyi szakemberei. Szakfolyóiratot alapított, amelyben ő és munkatársai közölték kutatásaik eredményét. Ő maga leginkább a benzol- és ólommérgezések fajtáival foglalkozott.

Dr. Pacséri Imre az 1930-as években vezette be, elsősorban ólom expozícióban dolgozóknál a foglalkozási megbetegedések megelőzésére a munkaköri orvosi alkalmassági (szűrő) vizsgálatokat. Üzemorvos, ipar egészségügyi szakértő, az orvostudományok kandidátusa, Rockefeller-ösztöndíjas volt a Harvard Egyetemen. 1934-ben megszervezte az Országos Ólomvizsgáló Állomást. Az ólommérgezések, az aromás nitro- és amino-vegyületek okozta egészségügyi károsodások, foglalkozási eredetű rákbetegségek, általában a foglalkozási megbetegedések szakértője volt.

Prof. dr. Tímár Miklós a világon elsőként vezette be a biológiai monitor vizsgálatokat illetve a szilikózis diagnosztizálásában szerzett maradandó eredményeket. Tímár professzor úr 1949-1980-ig az Országos Munkaegészségügyi Intézet igazgatója volt.

A foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny vagy idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

A foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos jogalkotásában Dr. Béleczki Lajos főorvos úr munkássága meghatározó volt.

A MÜTT XXXVIII. kongresszusán több mint negyven előadás hangzott el. Külön interaktív kerekasztal keretében került megvitatásra a foglalkozási megbetegedések bejelentésével, kivizsgálásával, szakértői véleményezésével, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (korábban TB) hatósági eljárásával és a rendszer minőségi követelményeivel kapcsolatban.

A kongresszuson hagyományainknak megfelelően egy kivalló szakmai múlttal rendelkező kollega kitüntetésben részesült. 2018-ban a vezetőség úgy döntött, hogy Tóth Imre érem kitüntetetésben Dr. Fárbás Judit Somogy megye korábbi szakfelügyelő főorvosa részesüljön.

A főorvosnő több mint egy évtizeden át volt a foglalkozás-egészségügyi orvosok szakmai vezetője a megyében. Több szakvizsgával, tudományos és napi gyakorlati ismeretekkel rendelkező kollega.

Foglalkozás-egészségügyi (üzemorvosi) hitvallásból idézünk:
„Nagyon fontos, hogy az üzemorvosok, munkavédelmi szakemberek, a szakszervezeti vezetők olyan képzést kapjanak, hogy együttesen tehessenek meg mindent a munkakörülmények javításáért, a dolgozók egészségének védelméért, a foglalkozási megbetegedések megelőzéséért, a jogszabályok megfelelő értelmezéséért.
Nagyon nagy szerepet játszik ebben a dolgozók egészségi állapotának felmérése, nyomon követése, az egészségi állapotuk változásának és a munkahelyek, munkakörülmények ismerete. A dolgozók egészségi állapotában bekövetkező változást időben fel kell ismerni, hogy az hatékonyan orvoslásra kerüljön, a szükséges rehabilitáció időben megtörténjen.”

Az alábbiakban közreadjuk a kongresszuson elhangzott előadások rövid kivonatát, amelyek magas szakmai színvonalúak voltak és a kongresszus valamennyi résztvevője új ismereteket szerezhetett belőlük.

kivonatok letöltése


2019.02.22.

Úti beszámoló az UEMS Foglalkozás-egészségügyi tagozatának 2018 őszi találkozójáról

beszámoló letöltése


2017.07.06.
A MÜTT alapszabálya

Letölthető a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Alapszabálya
(a 2013. évi V. törvényben (Ptk.) foglaltak figyelembevételével egységes szerkezetben)
érvényes 2017. március 1-tól

az Alapszabály letöltése


2017.03.10.

A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság 2017. március 1-jén tartott Közgyűlésén a jelen lévők egyhangúlag megszavazták az alábbi állásfoglalást:

állásfoglalás letöltése


2015.06.10.
Dr. Béleczki Lajos (1930-2015)

"A szerénység nem minden, jónak is kell lenni!
Senkit sem bántani, mindenkit szeretni.
Könnyeid ne szégyelljed, sírjál, ha úgy érzed!
Mosolyt ossz, simogass!
Segíts ott, hol szükség van!
Bántó tett utadat ne kísérje, jóságod lebegjen mindenki szívében!
Tudd nem éltél hiába, ha szeretet morzsát tettél bárki asztalára!?
Dr. Béleczki Lajos életrajza


2014.09.08.

A MÜTT belépési nyilatkozata letölthetõ a MÜTT információk oldalon